"Élményhorgászat romantikus környezetben a Vőlgyhidi-Viadukt lábánál"

Helytörténet

Kastély a „VÖLGYHIDI-HORGÁSZTÓ”-közelében

     A horgásztó kialakítása Szécsenyi Zsigmond vadász és Afrika-kutató nevéhez fűződik. Az akkoriban Angliából hozott nemes halak honosításával és tenyésztésével is kísérletezett. Egy nagy áradás azonban a halállomány nagyrészét elvitte. A tó sokéven keresztül gazdátlan és elhanyagolt volt. Régi formájában a 2000-évek elején állították helyre. A horgásztó közepén található sziget Széchenyi Zsigmond vadászles helye volt amely mára már a horgászok  kedvelt helye lett.

    A tó közelében található eredeti állapotában helyreállított kétszintes kastély, Széchenyi Zsigmond híres "vadászkastélya" volt. Az épület a
 XIV. században földszintes vendégfogadóként működött a délről és kelet-nyugati irányból érkező utak csomópontjában.

        A források szerint ezt a Balatonig nyúló birtokot gróf Széchenyi György kalocsai érsek, Egervár kapitánya
– s így a Széchenyi család – 1677.-ben kapta meg a török elleni harcban szerzett érdemeiért. Széchenyi György, mint az egervári és pölöskei végváraknak főkapitánya, Szent György várának és a hozzátartozó jószágainak örökös ura, 1688.-ban kelt levelében „…Kőröshegy nevű kastély és faluhelyünkről…” ír. Ez az épület még földszintes volt a néphagyomány szerint.

        A Széchenyi-kastély gróf Széchenyi Lajos építette 1780-1790 körül, egyetemes, későbarokk, copft stílusban. Széchenyi Zsigmond így ír róla: „A múlt század legelején készült …a francia direktórium nevét viselő „directoire”-stílus, tetszetősen egyszerű vonalai szerint. Lajos nevű dédapám építette gazdatiszti otthonnak.  …Az emeleti szobákat „intervenciós” szobának mondják. Az elnevezésnek a tulajdonképpeni eredetére soha nem sikerült rájönnöm. Akkoriban így nevezték az efféle tartalék szobákat, ahova a tulajdonost  …kvártélyozták időszaki látogatásakor.”

         Széchenyi Zsigmond 1923-tól nyolc éven keresztül, 1931 őszéig lakott a kastélyban.  Ebben a nyolc évben három Afrika-expedíciót vezetett. Itta  Kőröshegyi kastélyban született meg első, máig is legsikeresebb műve, első afrikai vadász expedícióciójának élményeiből, a „Csúi” 1930-ban. Az „Ünnepnapok” című művében írja. „De utolsó kőröshegyi éveimben, az egyre szaporodó oroszlánbőrök és egyéb afrikai fenevadak kiszorították már az esetleges vendégeket is. Sőt, utóbb már saját magam is csaknem kiszorultam, annyi lett a vadállat.” A vadászó gróf testvére fiának, gróf Széchenyi Gyulának adta nászajándékként a vadászkastélyt, aki egy Eszterházy herceglányt vett feleségül. A birtok jórésze parkként volt berendezve, hozzá halastó is tartozott.

          A kastélyt a II. világháború vihara lényegében megkímélte, majd 1945 után államosították. Széchenyi Zsigmond nem hagyta el az országot, hanem maga is részt vett a belső átalakításokban. A kastélyépületben öt lakás és a Termelőszövetkezet irodái kaptak helyet. További két lakás kialakítására került sor a konyhaépület bővítésével, toldalékok ragasztásával. Az új tulajdonosok (a Tanács, helyi TSz.) a későbbiekben az épülettel nem sokat törődtek, számottevő karbantartást, felújítást nem végeztek. Ebben az időszakban egy gépjavító is működött itt a parkban, szanaszét heverő gépekkel és géproncsokkal.

         A II. világháború után is vannak az átalakított kastélynak a Széchenyi családhoz tartozó lakói. Ök csak a földszinten éltek (3 szoba és a hercegnő kisszobája), az emeletet a helyi gépállomás emberei foglalták el. 1956.-ban az épület utolsó Széchenyi lakói (idős házaspár három leánnyal és két fiúval) is elhagyták a kastélyt és az országot. Széchenyi Gyula gróf mérnökként dolgozott egy székesfehérvári építőipari vállalatnál, míg 1956.-ban Ö is elhagyta családjával az országot.

         Az elmúlt kb. négy évtized során a park ritka fáit ismeretlen tettesek kivagdosták, építkezésekhez használták el, vagy eltüzelték. A kastélyt körülvevő kerítést és kapupilléreket is kidöntötték, elhurcolták.

         A rendszerváltás óta az épületek üresen állnak, rajtuk semmilyen állagmegóvási munka nem történt.

A melléképületek és az istálló romba dőlt, anyagait elhordták.

         Az épületet 2000-ben egy magánszemély megvásárolta és egyben elhatározta, hogy az eredeti állapot visszaállításával méltó emléket állít Széchenyi Zsigmondnak. A kastély felújítása lassan a végéhez közeledik.

         Az egyedülálló tölgyfaszerkezetű padláson hely-történeti kiállítást láthatnak majd az érdeklődők.

         Az emeleten könyvtár, a földszinten emlékszo-bák mutatják be a Széchenyi Zsigmond még fellelhető tárgyait, hagyatékát.
 

         A kastélyhoz két hektár ősfás park, valamint30 hektár összterületben erdő-, rét-, legelő- és a kibővített völgyhídi halastórend-szer tartozik.

         A birtok végében maga a völgyhíd látható.